| Chapter 16 |
1 | Mikor pedig bevitték az Isten ládáját és elhelyezék azt a sátor közepén, a melyet Dávid annak számára felállított vala: áldozának egészen égő- és hálaáldozatokkal az Isten előtt. |
2 | És mikor Dávid elvégezte az egészen égőáldozatot és a hálaáldozatot, az Úr nevében megáldá a népet. |
3 | És osztogata minden Izráelitának, férfinak úgy, mint asszonynak egy-egy kenyeret, és egy-egy darab húst és egy-egy kalácsot. |
4 | És rendele az Úr ládája elé a Léviták közül szolgákat, a kik hirdessék, tiszteljék és dícsérjék az Urat, Izráel Istenét. |
5 | Asáf vala a fő, utána másodrenden Zakariás, Jéhiel, Semirámót, Jékhiel, Mattithja, Eliáb, Benája és Obed-Edom. Jéhiel lantokkal és cziterákkal, Asáf pedig czimbalmokkal énekel vala; |
6 | Továbbá Benája és Jaháziel papok kürtölnek vala szüntelen az Isten szövetségének ládája előtt. |
7 | Azon a napon adott Dávid először [éneket] az Úrnak dícséretére Asáfnak és az ő atyjafiainak kezébe. |
8 | Dícsérjétek az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek minden népek között az ő nagy dolgait. |
9 | Énekeljetek néki, mondjatok dícséretet néki, beszéljetek minden csudálatos dolgairól. |
10 | Dicsekedjetek az ő szent nevében; örvendezzen szívök azoknak, a kik az Urat keresik. |
11 | Keressétek az Urat és az ő erősségét; keressétek az ő orczáját szüntelen. |
12 | Emlékezzetek meg az ő csudálatos dolgairól, a melyeket cselekedett, az ő csudáiról és az ő szájának ítéletiről. |
13 | Óh Izráelnek, az ő szolgájának magva! Jákóbnak, az ő választottjának fiai! |
14 | Ez az Úr, a mi Istenünk; az egész földön az ő ítéletei! |
15 | Emlékezzetek meg örökké az ő szövetségéről, és az ő beszédéről, a melyet parancsolt, ezer nemzetségig; |
16 | A melyet szerzett Ábrahámmal; és az Izsáknak tett esküjéről. |
17 | Amelyet állíta Jákóbnak [örök] végzésül, Izráelnek örökkévaló szövetségül, |
18 | Mondván: A Kanaán földét néked adom, hogy legyen néktek örökségtek. |
19 | Midőn ti számszerint kevesen valátok, igen kevesen, és zsellérek azon a földön; |
20 | Mert járnak vala egyik nemzetségtől a másikhoz, és egyik országból más országba: |
21 | Mégsem engedé senkinek őket bántani, sőt még a királyokat is megbünteté érettök. |
22 | [Ezt mondván:] Az én felkentjeimet ne bántsátok, prófétáimnak se ártsatok. |
23 | Mind ez egész föld énekeljen az Úrnak, napról-napra hirdessétek az ő szabadítását. |
24 | Beszéljétek a pogányok között az ő dicsőségét, minden népek között az ő csudálatos dolgait; |
25 | Mert nagy az Úr és igen dícsérendő, és rettenetes minden istenek felett; |
26 | Mert a pogányoknak minden isteneik csak bálványok, de az Úr teremtette az egeket. |
27 | Dicsőség és tisztesség van ő előtte, erősség és vígasság az ő helyén. |
28 | Adjatok az Úrnak, népeknek nemzetségei, adjatok az Úrnak dicsőséget és erősséget! |
29 | Adjatok az Úr nevének dicsőséget, hozzatok ajándékot, és jőjjetek eleibe, imádjátok az Urat a szentség ékességében. |
30 | Rettegjen az egész föld az ő orczájától; a föld kereksége is megerősíttetik, hogy ne ingadozzék. |
31 | Örüljenek az egek, és örvendezzen a föld, és mondják a pogányok között: az Úr uralkodik! |
32 | Zengjen a tenger és az ő teljessége; örvendezzen a mező és minden, a mi azon van. |
33 | Akkor örvendezni kezdenek az erdőnek fái az Úr előtt, mikor eljövend megítélni a földet. |
34 | Tiszteljétek az Urat, mert igen jó, mert örökkévaló az ő irgalmassága. |
35 | És mondjátok: Tarts meg minket, mi szabadító Istenünk, gyűjts össze minket, és szabadíts meg a pogányoktól, hogy a te szent nevedet tisztelhessük, dicsekedhessünk a te dícséretedben! |
36 | Áldott legyen az Úr, Izráel Istene öröktől fogva mindörökké! És monda a sokaság: Ámen! és dícséré az Urat. |
37 | Ott hagyá azért [Dávid] az Úr szövetségének ládájánál Asáfot és az ő atyjafiait, hogy a láda előtt szüntelen minden napon szolgáljanak, |
38 | Obed-Edomot és az ő hatvannyolcz atyjafiát (Obed-Edom pedig a Jedithun fia) és Hósát pedig ajtónállóknak. |
39 | Sádók papot pedig és az ő pap atyjafiait, az Úr sátora előtt [hagyá] a magaslaton, mely Gibeonban vala; |
40 | Hogy áldozzanak az Úrnak szüntelen égőáldozattal az égőáldozatnak oltárán minden reggel és estve, és hogy mindent a szerint [cselekedjenek,] a mint megiratott az Úr törvényében, melyet parancsolt vala az Izráelnek, |
41 | Hémánt is és Jédutunt velök [hagyá,] és többeket is választott, a kik nevök szerint megneveztettek, hogy az Urat dícsérjék, mert az ő irgalmassága örökkévaló. |
42 | És ő velök Hémánt és Jédutunt kürtökkel, czimbalmokkal és az Isten énekének szerszámaival. A Jédutun fiait pedig kapunállókká [tevé]. |
43 | Akkor eltávozék az egész nép, kiki az ő házához. Dávid pedig visszatére, hogy az ő háznépét is megáldja. |